Balerina

Ha az egész storyt el akarom mesélni, akkor előre kell bocsájtanom, hogy ez egy hosszú történet lesz. :)
Az egész ott kezdődött, hogy nagyon megtetszett nekem Edit egyik gyönyörű munkája. (Az igazság az, hogy Edit mindegyik munkája nagyon tetszik nekem, de ebbe különösen beleszerettem, és el is képzeltem, hogy milyen jó lenne egy ilyen kép a mi nappalinkba is. Írtam is neki, érdeklődtem az árról, aztán meg is beszéltük, hogy alszom a dologra (nem azért, mert olyan drága volt!, csak még ki kellett találni, hogy milyen képkeret, meg honnan, meg mekkora legyen, meg miegymás). Pár nap, vagy egy hét múlva, mikor mutattam itt Sári angyalát, akkor meg ő írt nekem, hogy mit szólnék egy cseréhez, mert neki meg az angyalok tetszenek, és éppen most lesz a kis-nagylánya 5. szülinapja, aki ráadásul még éppen Tamara is, akárcsak én. Én meg kapva-kaptam az alkalmon, naná, hogy naná!, úgyhogy nekikezdtünk a részletek megbeszélésének. Edit egy balerinát szeretett volna, rózsaszín hosszú ujjas dresszben, fehér tütüvel, szőke hajjal, a többit meg tulajdonképpen rám bízta. Illetve még azt is kérte, hogy legyen rajta Tamara neve, nyomtatott nagy betűkkel, hogy Ő is el tudja majd olvasni (huhh, hát ezen már akkor elgondolkodtam, hogy hogy is fogom ezt kivitelezni, de rábólintottam...később lett is bonyodalom. :) )
Mutattam anyagokat, amiből Edit a rózsaszín pöttyöset választotta...Később mikor nekikezdtem a babának (persze az utolsó percben, mert a kisfiam bárányhimlős lett), akkor észrevettem, hogy az az anyagom elfogyott, és már nincs idő megvárni, hogy melyik másikat választaná Edit, úgyhogy egyedül döntöttem. Na mondom, jól indul a dolog, most izgulhatok, hogy tetszik-e majd így is. Innentől viszont minden jött magától, és ment, mint a karikacsapás.
Alapnak egy másik Tilda angyal szabásmintáját használtam, nem azt, amit szoktam, mert az olyan nagy, és túl nőcis, nagy fenekű, vastag combú, picit aránytalan is, ellenben egy balerina az vékony, törékeny, légies...Így úgy döntöttem, hogy ezt az angyalt veszem alapul, aztán egy picit alakítottam a szabásmintán, és már varrtam is. A tütühöz keresgéltem ötletet a neten, én ezt az oldalt találtam, de néhány órával később Évi is tett fel egy tutoriált, ami szintén nagyon klassz, úgyhogy azt is csak ajánlani tudom. :) Estére végülis már majdnem készen volt, csak a feliratot kellett még kitalálni. Azt biztosan tudtam, hogy hímezni nem tudom, mert ilyen piciben, ráadásul nyomatott betűkkel egészen biztosan nem lesz szép, úgyhogy megkértem a férjemet, hogy nyomtasson nekem egy TAMARA feliratot felvasalható matricára. Gábor természetesen szívesen segített is, de azt mondta, hogy mivel a nyomtatónk az utóbbi időben vacakolt, csak feketében tudja nyomtatni. Kicsit húztam a szám, de hát legyen, csináljuk. :) Persze nem lett az igazi, Editnek sem igazán tetszett, így abban maradtunk, hogy inkább leszedem. Tegnap este ezzel a kudarccal indultam lefeküdni, bár előtte még megpróbáltam a hímzést is, de az tényleg nem működött, épp ahogyan gondoltam. :( Reggel aztán, mivel nem viselem jól a kudarcot, mondtam Gábornak, hogy lesz amilyen lesz, próbálja meg rózsaszínen is kinyomtatni a címkét. Ő megpróbálta, nem sikerült, állítgatott valamit a nyomtatón, nem sikerült, megint állítgatott valamit, és végül SIKER!! :) Persze akkor meg a felvarrás nem akart összejönni, annak is háromszor futottam neki, de a végeredményt látva azt hiszem megérte! :) Én maximálisan elégedett vagyok, ha tehetném megtartanám. :)

És akkor most a képek:

nyaklánca is van, nem is akármilyen :)

cipellő

A felirat, amivel annyit szenvedtem. :)

Remélem a kis tulajdonosa is szeretni fogja :)