2012. január 30., hétfő

Balerina

Ha az egész storyt el akarom mesélni, akkor előre kell bocsájtanom, hogy ez egy hosszú történet lesz. :)
Az egész ott kezdődött, hogy nagyon megtetszett nekem Edit egyik gyönyörű munkája. (Az igazság az, hogy Edit mindegyik munkája nagyon tetszik nekem, de ebbe különösen beleszerettem, és el is képzeltem, hogy milyen jó lenne egy ilyen kép a mi nappalinkba is. Írtam is neki, érdeklődtem az árról, aztán meg is beszéltük, hogy alszom a dologra (nem azért, mert olyan drága volt!, csak még ki kellett találni, hogy milyen képkeret, meg honnan, meg mekkora legyen, meg miegymás). Pár nap, vagy egy hét múlva, mikor mutattam itt Sári angyalát, akkor meg ő írt nekem, hogy mit szólnék egy cseréhez, mert neki meg az angyalok tetszenek, és éppen most lesz a kis-nagylánya 5. szülinapja, aki ráadásul még éppen Tamara is, akárcsak én. Én meg kapva-kaptam az alkalmon, naná, hogy naná!, úgyhogy nekikezdtünk a részletek megbeszélésének. Edit egy balerinát szeretett volna, rózsaszín hosszú ujjas dresszben, fehér tütüvel, szőke hajjal, a többit meg tulajdonképpen rám bízta. Illetve még azt is kérte, hogy legyen rajta Tamara neve, nyomtatott nagy betűkkel, hogy Ő is el tudja majd olvasni (huhh, hát ezen már akkor elgondolkodtam, hogy hogy is fogom ezt kivitelezni, de rábólintottam...később lett is bonyodalom. :) )
Mutattam anyagokat, amiből Edit a rózsaszín pöttyöset választotta...Később mikor nekikezdtem a babának (persze az utolsó percben, mert a kisfiam bárányhimlős lett), akkor észrevettem, hogy az az anyagom elfogyott, és már nincs idő megvárni, hogy melyik másikat választaná Edit, úgyhogy egyedül döntöttem. Na mondom, jól indul a dolog, most izgulhatok, hogy tetszik-e majd így is. Innentől viszont minden jött magától, és ment, mint a karikacsapás.
Alapnak egy másik Tilda angyal szabásmintáját használtam, nem azt, amit szoktam, mert az olyan nagy, és túl nőcis, nagy fenekű, vastag combú, picit aránytalan is, ellenben egy balerina az vékony, törékeny, légies...Így úgy döntöttem, hogy ezt az angyalt veszem alapul, aztán egy picit alakítottam a szabásmintán, és már varrtam is. A tütühöz keresgéltem ötletet a neten, én ezt az oldalt találtam, de néhány órával később Évi is tett fel egy tutoriált, ami szintén nagyon klassz, úgyhogy azt is csak ajánlani tudom. :) Estére végülis már majdnem készen volt, csak a feliratot kellett még kitalálni. Azt biztosan tudtam, hogy hímezni nem tudom, mert ilyen piciben, ráadásul nyomatott betűkkel egészen biztosan nem lesz szép, úgyhogy megkértem a férjemet, hogy nyomtasson nekem egy TAMARA feliratot felvasalható matricára. Gábor természetesen szívesen segített is, de azt mondta, hogy mivel a nyomtatónk az utóbbi időben vacakolt, csak feketében tudja nyomtatni. Kicsit húztam a szám, de hát legyen, csináljuk. :) Persze nem lett az igazi, Editnek sem igazán tetszett, így abban maradtunk, hogy inkább leszedem. Tegnap este ezzel a kudarccal indultam lefeküdni, bár előtte még megpróbáltam a hímzést is, de az tényleg nem működött, épp ahogyan gondoltam. :( Reggel aztán, mivel nem viselem jól a kudarcot, mondtam Gábornak, hogy lesz amilyen lesz, próbálja meg rózsaszínen is kinyomtatni a címkét. Ő megpróbálta, nem sikerült, állítgatott valamit a nyomtatón, nem sikerült, megint állítgatott valamit, és végül SIKER!! :) Persze akkor meg a felvarrás nem akart összejönni, annak is háromszor futottam neki, de a végeredményt látva azt hiszem megérte! :) Én maximálisan elégedett vagyok, ha tehetném megtartanám. :)

És akkor most a képek:


nyaklánca is van, nem is akármilyen :)






cipellő

A felirat, amivel annyit szenvedtem. :)


Remélem a kis tulajdonosa is szeretni fogja :)

2012. január 18., szerda

Zsiráf

Igaziból ez már a második, az elsőt elfelejtettem lefényképezni. Pontosabban nem felejtettem el, csak nem volt rá időm, mert az úgy volt, hogy dec. 25-én, a karácsonyi ünnepi asztaltól én rögtön varrni mentem, azért, hogy időben elkészüljek a barátnőmnek ígért elefánttal és zsiráffal, akik egy ikerpár karácsonyi ajándékai lettek. A szabásminta természetesen Tildás, abból a könyvből van, amit a messzi Angliából hozott nekem Anta barátnőm, egy kisebb vagyonért, aztán két hónap múlva megjelent itthon is, és az ARÉNA kiadó fillérekért árulta. Nem kicsit voltam mérges, dehát így jár ugye, aki türelmetlen... :)
Visszatérve a zsiráfhoz...Adrinak készítettem, fotóskellék lett a drága. :) A fabtextiltől rendeltem gyönyörű tildás anyagot, abból lett a nadrágja. :) Szerintem imádnivaló, és ami még fontosabb, Adri szerint is az.  :)
Na, a sok rizsa helyett mutatom a cukiságot, íme:



2012. január 17., kedd

Gondoltátok volna?

Hogy a narancs és a rózsaszín egy kis szürkével kombinálva ilyen jól működik együtt? :) Hát én biztosan nem. Narancs és rózsaszín?? Pfujjj. :)
És mégis, a végeredmény nagyon klassz lett.
Sári anyukája annyit kért csak, hogy ne legyen nagyon rózsaszín. Együtt választottuk ezt a gyönyörű anyagot a szoknyához fabtextilnél, aztán a többi meg jött magától.
Imádtam ezt az angyalkát (is), minden apró részletét, a két kis csillogó gyöngyöt a szárnyacskák végén, a csipke díszítéseket, a kis angyalt a nyakában, (aminek a hátoldalára ráadásul az van írva, hogy "made for an angel"), és a kis gyöngyöket a szoknyán, amiket a virágok közepébe varrtam (bár sajna ez egyáltalán nem látszik a képeken). Rengeteget bíbelődtem vele, de azt hiszem megérte. Imádom.
Most pedig jöjjenek a képek:





És mivel Sári névnapjára készült az angyal, ezért lett mellé szép szívecske is, Sári-s, ahogy azt kell :)

2012. január 3., kedd

Kata angyalai

Akik akár Charlie angyalai is lehetnének, mert épp 3-an is vannak, egy szőke, egy vöröses barna, meg egy majdnem-fekete. :) De ezek mégis inkább Kata angyalai, aki Karácsonyi ajándéknak rendelte őket. Ami azt illeti, rengeteget bíbelődtem velük, gyöngyöztem, csipkéztem, pirosítottam, csínosítottam, hímeztem, aztán megint gyöngyöztem, na még ide egy kis csipke szalag...És így tovább, egészen addig, míg már muszáj volt véget vetnem a csinosítgatásnak, mert ha nem tettem volna, bizonyára még most is azokat az angyalokat díszítgetem, mert ezt a cicomázást egyszerűen lehetetlen abbahagyni. :) Ami különösen tetszik most ezeknél az angyaloknál, az a hajuk, szerintem olyan, mintha csak igazi lenne (mikor az unokahúgom meglátta az egyiknek a fejecskéjét, meg is kérdezte tőlem, hogy kit kopasztottam meg...) :) Szóval ezek a gyönyörű hajkoronák mohair és mohair bouclé fonalból készültek, nagy-nagy műgonddal...Attól kezdve, hogy haj és szem kerül a tündérekre, olyan, mintha életre kelnének, és valódi kis egyéniségek lesznek. :) Tehát íme, ők azok:

A majdnem fekete, akinek azt kérte Kata, hogy legyen türkiz a ruhája, de én annyira beleszerettem ebbe  a fáradt szürkés-kék virágos anyagba, hogy rábeszéltem őt, hogy legyen inkább ilyen. Remélem nem bánta meg. A másik kérése az volt, hogy legyen maxi ruhája, és a szívre azt hímezzem, hogy Őrangyal. Sajna az nem látszik a képeken, hogy a cipőjére egy kis türkiz kék csillag került díszítésképp.




A szőke, aki Kata anyukájára vigyáz eztán-legalábbis, ha jól tudom. :) Az ő szívecskéjén is Őrangyal felirat áll, a cipőjét pedig végig varrtam bronz kása gyöngyökkel.



És végül egy bohém, vidám, fiatalos angyalka, szintén gyöngyös cipellővel...




Az egyetlen bánatom, hogy nem lehet ezeket az angyalkákat normálisan fotózni-vagy csak én nem tudom? Végülis mindegy, a lényeg az, hogy nem tudom jól visszaadni, hogy mennyire gyönyörűek lettek. :(
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...