Egy csipkefutó igaz története

Szóval az úgy kezdődött, hogy láttam Kicsi Ház Katánál azt a gyönyörű asztali futót, és a fejembe vettem, hogy ilyen nekem is kell. De sajna nekem nem volt csipkém. Gondoltam majd alkalom adtán szerzek én is, de a két kis maki mellett nem volt időm vaterázni. Úgyhogy telt- múlt az idő, és nekem még mindig nem volt csipkém. Aztán az egyik internetes kalandozásom során eljutottam ide (basszus, nem találom az oldalt, de amint meglesz kilinkelem), és örömmel láttam, hogy épp felesleges csipkéktől akar megválni Györgyi, így hát írtam neki, és megegyeztünk. Ma reggel csöngetett a postás a csipkéimmel, amikből rögtön el is készítettem a futót, és még több tervem is van a maradékkal.
Íme, ilyen lett a futó:

Azon tűnődöm, hogy befessem-e lime színűre, vagy drappra, esetleg hagyjam így? Szerintetek?